M.A.G.U.S. Wiki
Register
Advertisement

"Elfszabású ősfaj; tisztázatlan körülmények közt (egyes feltételezések szerint az amundok nyomát követve) bukkant fel Yneven. A harmad- és negyedkor fordulóján kegyetlen háborút vívott az amundokkal azon területek birtoklásáért, ahol manapság az Ibara homoktengere hullámzik. A dzsennektől származtatják magukat a dzsadok, akik körében nyílt titoknak számít, hogy az ősi fajzatok némelyike máig sivatagi városaikban él, mi több, magas pozíciókból irányítja a helyi gazdaságot és politikát.

Galradzsa, Doldzsah és Dzsah eredetileg a dzsennek istenei voltak mint kultúrájuk számtalan vonását, ezt is örökül hagyták védenceikre. A dzsennek meghitt, már-már személyes kapcsolatban állnak halhatatlanjaikkal. Imáikhoz nem igénylik papok segítségét, és soha, de soha nem teszik a lábukat dzsad templomokba a közvélekedés szerint azért, mert ismerős-idegen pompájuk emlékezetükbe idézi mindazt, amit örökre elveszítettek.

A dzsennek fénykorukban félelmetes harcosok és páratlan fegyverkovácsok voltak. Hírmondóik közül néhányan máig űzik őseik mesterségét; a kezük alól kikerülő pengék és páncélok a hetedkor legkeresettebb ritkaságai közé tartoznak, a hozzáértők egész vagyonokat fizetnek értük.

A rejtőzködő dzsenneket szinte lehetetlen megkülönböztetni a vérükből származó dzsad nemesektől, ezért gyakorta megesik, hogy utóbbiak dzsenn pózban tetszelegnek, vagy nyíltan dzsennek hazudják magukat." (A Kos és a Kobra éve, 345. o.)

"Az Ibara valódi urai a manifesztációs háború előtt általában szigorúan megtorolták az ilyen visszaéléseket, alkalmanként a gyilkosságtól sem riadtak vissza – ők még utódaiknál is többre tartják a család becsületét. Fénykorukban félelmetes harcosok és páratlan fegyverkovácsok voltak, és még annál is veszedelmesebb gondolkodók és mágiaforgatók: a dzsenn mélyen érzelmes nép ugyan, a valóság képzeteit formáló ősmágiájuk azonban végletekig csiszolt logikai iskolák létrehozására kényszerítette őket, aminek máig hatása van kultúrájukra, holott hatalmukat (a kevés kivételtől eltekintve) már rég elvesztették." (John J. Sherwood: Komisz mesék, 372. o.)

"A manifesztációs háború idején a dzsennek már nem elég számosak ahhoz, hogy sereget állítsanak az amundok ellen, remekbe készült páncélba öltözött, porszín tevéken rúgtató, pengét és ősmágiát forgató kisebb alakulataikról azonban, melyek a legváratlanabb pillanatokban csapnak le, majd szellemekként olvadnak át a szél kavarta porba, Ibara-szerte legendákat mesélnek." (A Kos és a Kobra éve, 345. o.)

"Ősi uralkodócsaládjaikból kerül ki a legtöbb dzsad emír és sejk, de a nagy bank- és kereskedőházak tulajdonosai is. [...] A dzsenneket a számító logika, a féken tartott, letisztult érzelmek és a jóakarat vezérli. A következetes gondolkodásnak, a logikának óriási és ősi hagyományai vannak körükben. Az emberek általában mentesnek gondolják őket az érzelmektől, holott csak tökéletesen uralkodnak azokon. Ugyanakkor, ha valamely érzelem – gyűlölet, szeretet, barátság, hűség vagy bosszúvágy – egyszer befészkelte magát a lelkükbe, többé nem távozik onnan. Ilyen tekintetben a dzsennek nem felejtenek; mint mindenben, az érzelmeikben is megbízhatók. A dzsennek nem mágiájukkal, seregeikkel kerekedtek felül az amundokon, hanem az emberek segítségével. Eleinte mértéktelenül keveredtek is velük – létrehozva a dzsadok népét – ám idővel felismerték, utódaik alig örökölnek valamit természetükből s ezáltal veszélybe kerülhet fajuk fennmaradása. Ettől fogva a dzsennek gondosan vigyázzák vérük tisztaságát. A fertőzött vérű utódokat kizárják maguk közül, csak kevésbé jelentős feladatokra tartják őket alkalmasnak. Az átlagos dzsenn külsejét tekintve megkülönböztethetetlen a dzsad embertől. Bőre barna, haja hullámos, olajfekete, orra merészen ívelő, gyakorta horgas, szeme sötét. Magas termetű, elegáns megjelenésű, az átlagosnál kifinomultabb arcú dzsadnak látszik." (Malcolm J. Hunt: Homoki história, 497. o.)

Amund elnevezésük jannathi; szó szerinti fordításban a "Szelek népe." (Vihar Ibara felett, 438. o.)

Ez a szócikk még csonka. Az oldal bal felső sarkán található szerkesztés (edit) gombra kattintva segíthetsz kiegészíteni.

Történetük[]

[...]

Híresebb szülötteik[]

[...]

Források[]

Művek, amelyekben a dzsennek jelentős szerepet játszanak[]

John J. Sherwood: Al-Ajur veszedelme; Malcolm J. Hunt: Homoki história; [...]

További említéseik[]

[...][]

Advertisement